Reformpedagógia 1 - Ellen Key, Cecil Reddie, John Dewey
Reformpedagógia
Azok a XX. század húszas évéig létrehozott és legtöbbször napjainkban is működő tradicionális reformkoncepciók, amelyek következetesen megőrzik az alapítók pedagógiai felfogásának alapvető elemeit.
Jellemzői: a gyermeki egyéniség, önállóság, szabadság kibontakozásának minél teljesebb elősegítése a hagyományos iskola szerkezetének, belső világának, tananyagának radikális átalakítás útján.
· Gyermekközpontúság
· Gyermeki szabadság elősegítése
· Harmónia (családi, családias nevelés)
· Természetes nevelés
· Játék
· Gyermek sajátosságainak figyelembe vétele (életkor)
· A gyermek tisztelete
· Hasznos ismeretek tanítása
· Gyakorlatiasság, munka
· Tapasztalati nevelés:kísérlet, munka, önálló megfigyelés
· Az egyéni képességek kibontakoztatása
· A gyermeki aktivitás elősegítése
Alternatív pedagógia
Nem követ konzekvensen egy-egy tradicionális irányzatot, hanem teljesen szabadon, alkotó módon alakítja ki a saját, a tömegiskolától gyakran szintén jelentős mértékben különböző pedagógiai arculatát.
Az alternatív iskolák közös jellemzői:
• Sokféle elem keveredése
• Két szempont szerint érdemes a jellemzőket összefoglalni: tanárszerep megváltozása és a gyerek személyiségének figyelembevétele
• Jelentése 1989 előtt (elhatárolódás) és után (önmeghatározás)
Tanárszerep
• Ismeretátadó helyett facilitátor
• Nem előadó – döntő változás
• A tanár a háttérben van, az alkotó folyamat résztvevője (kivételek)
• A tanári tekintély
• A szabályok kialakítása
• Motiváció
• A gyerekek közötti kommunikáció és kapcsolat
Ellen Key (1849-1926)
Fű műve: A gyermek évszázada.
1900 – a reformpedagógia első fontos alapdokumentuma
- Követeli az iskolarendszer radikális reformját.
- A gyermek fejlődési sajátosságaival összhangban álló nevelési módszereket.
•Az új század - a gyermek évszázada - adja meg majd a gyermek hiányzó jogait, megfelelő elismertségét
•Meg kell fogalmazni, mi a gyermek helye a korabeli társadalomban, miként lehet olyan új nevelési formákat megvalósítani, amelyek a jövő generációjának egészséges, emberhez méltó felneveléséhez elengedhetetlenül szükségesek lennének.
•Igazán hatékony nevelés a családban lehetséges
•Az új nevelés: a gyermek fejlődési sajátosságaival összhangban álló nevelési módszerek, új művelődéspolitikai reformok
•Előfeltétele új típusú nevelői magatartás: a szülőknek, pedagógusoknak többé nem a felnőttség magaslatáról és távlatából kell nézniük a gyermeket.
Ellen Key tézisei:
•Alapja Rousseau negatív nevelési elve: "... a nevelés legnagyobb titka éppen az, hogy nem nevelünk. A mai nevelés legnagyobb bűne, hogy a gyermeket nem hagyják békében. A jövőbeni nevelés célja az lesz, hogy egy olyan külső és belső értelemben szép világot hozzon létre, amelyben a gyermek növekedhet. Ebben az új világban hagyni kell, hogy a gyermek mindaddig szabadon mozogjon, amíg csak mások jogának megrendíthetetlen határaiba nem ütközik."
•Mivel igazán hatékony nevelés a családban lehetséges – a nevelés fő színtere legyen a család
•Az iskolarendszer radikális reformja szükséges – „új iskola” - mert a hagyományos iskola teljes mértékben kiöli a gyermek természetes tudásvágyát, megfigyelőképességét, önállóságát.
A reformpedagógia első szakasza 1889-1918
Jellemzői: a gyermeki egyéniség, önállóság, szabadság kibontakozásának minél teljesebb elősegítése a hagyományos iskola szerkezetének, belső világának, tananyagának radikális átalakítás útján.
Cecil Reddie: a "New School"
•1889: Cecil Reddie (1858-1932) "New School" (Új Iskola) néven nevelőintézetet alapított a Rochester melletti Abbotsholme-ban a hagyományos angol középiskola kritikája. Többen követték: Badley, Demolins (francia) L’éducation nouvelle; Lietz (német) "Landerziehungsheim". Ezekben az országokban egymás után születtek a hasonló iskolák.
• Új (elitképző) középiskola-típus, Ellen Key szellemében, vidéki környezet, tudatos, sokoldalú nevelési funkció, otthon-jelleg (bentlakásos).
•Jellemzők: a gyermekek egész életének rugalmas kereteket, szabályokat nyújtó napirend, az iskolaállam önkormányzati modellje, az új tanár-diák kapcsolat, belátáson alapuló természetes büntetés, az oktatás újszerű műveltségtartalmai, didaktikai-metodikai elemei, az öntevékenység, esztétikai-művészeti nevelés.
https://amegoldas.eoldal.hu/cikkek/nyitooldal/reformpedagogia---newschool.html
John Dewey – Projekt módszer
Dewey hitvallása: az iskola maga az élet
Társadalomfelfogása – emberkép:
- Pragmatizmus: értékrelativizmus
Pragmatizmus: Francis Bacon empirikus hagyománya, amit Thomas Hobbes, John Locke és David Hume visz tovább hatott leginkább az első pragmatikusokra. A pragmatikus szó sok Kant szövegben is megtalálható.
Az irányzat születése a 19. században alapították meg az akkoriban erősödő Egyesült Államokban a Metafizikai Klub két tagja: Charles Sanders Pierce és William James. A pragmatizmus megnevezést legelőször James használta.
Alapelvei: A gyakorlat elsőbbsége
A pragmatikusok szerint az elmélet és a gyakorlat nem különíthető el egymástól. Az elmélet csak a gyakorlat felé vezető út, azonban egy elmélet csak, akkor lehet igaz, ha az empirikusan alátámasztatott. A gyakorlat azonban nagy valószínűséggel sikertelen lesz, ha azt egy elmélet nem előzi meg. Az antiszkepticizmus és fallibilizmus összeegyeztetése a pragmatikusok legfőbb célja. Attól még, hogy az emberi tudás részleges, nem szükséges kételkednünk a világ megismerhetőségében. Forrás: Wikipédia - Pragmatizmus
- Az egyént a társadalmi tevékenység során mindig valamilyen individuális cél, saját érdekeinek megvalósítása vezérli - ehhez megfelelő eszközök
- minden külső és belső tényező csupán eszköz arra, hogy segítségével cselekvése során valamilyen feladatot megoldjon.
- Az eszmék, az érzéki tapasztalatok, a tudás, a s, tárgyi objektumok csupán addig értékesek az egyén számára, ameddig, és amilyen mértékben cselekvéses önmegvalósítását segítik.
Oktatásfelfogása:
- „Az oktatás maga az élet”
- Iskola célja: valódi élettapasztalatok laboratóriumi környezetben
- Tanulómegismerés: kapcsolódás az experimentális pedagógiához
- Tankönyviskola – cselekvésiskola
- Tanulás = aktív folyamat
- Mi a tudás: konstruktivizmus megalapozása
- Életszerű felhasználható tudás: ma = kompetencia
- Lifelong learning
Projekt-módszer
Dewey: olyan oktatási tapasztalatok szerzése, melyek a gondolkodás egész folyamatát végigköveti: probléma felmerülése, hipotézisek, megoldás tervezése, megvalósítás, kipróbálás.
Tananyag
- Redukált alapstruktúrák köré szervezve
- Tantárgyi integráció
- Tevékenység lehetőség
- Gyermeki fejlődéshez igazodás, életkori sajátosságok és életszerűség
Az életben nincsenek kész ismeretek, ott az embernek magának kell hasznosítható tudást szereznie. Ezért az ismeretszerzés készségének megtanítása a korszerű iskola alapvető feladata.
A hagyományos iskola, amely kész tankönyvszövegeket tanít, arra kényszeríti a tanulókat, hogy kész tanári magyarázatokat raktározzanak el emlékezetükben. Ez az iskola nem tudja kialakítani az ismeretszerzés készségét, mert a gyermekek nem kényszerülnek arra, hogy önálló erőfeszítéseket tegyenek az új ismeretek megszerzéséért.
Nem a sok, egymástól elszigetelt elméleti ismeret a fontos, hanem annak a készségnek a kialakítása, hogy a tanuló képes legyen problémákat, feladatokat önállóan megoldani, akadályokat legyőzni. Erre a képességre lesz szüksége felnőttkorában is, csak így válhat belőle cselekedni tudó, cselekedni képes felnőtt.
A tanulók konkrét, cselekvésekre épülő feladatmegoldása során találkozhat csak problémahelyzettel, problémával, amit egyénileg kell megoldania. Hipotéziseket kell felállítania, majd ezeket a gyakorlatban ki kell próbálnia, csak így juthat el a helyes megoldáshoz. Mindezek által nemcsak új ismerethez jut, hanem gyakorlatias, életszerű tudásra tesz szert, amelynek segítségével problémamegoldó képessége is fejlődik.
Dewey felfogása szerint a kívánatos nevelés csak úgy valósítható meg, ha felszámolják a hagyományos "tankönyviskolát", a tanulás és leckefelmondás iskoláját. Megszüntetik annak minden tradicionális elemével együtt (hagyományos iskolaépület, tanév, tanterv, tanóra, osztály, tantárgy, tankönyv, feleltetés stb.), és helyébe olyan iskolát teremtenek, amely lehetőséget teremt a gyermekek sokszínű, saját tapasztalataikban gyökerező cselekvésére, és szoros kapcsolatban áll környezetével. Elképzelésének gyakorlati megvalósítására 1896-ban Chicagóban létrehozta első ún. laboratóriumi iskoláját, az Egyetemi Elemi Iskolát.
Dewey iskolamodellje
Laboratóriumi iskolájában szerzett gyakorlati tapasztalatait "Az iskola és a társadalom" című munkájában összegezte. A könyvben felvázolt modell az iskola és az élet kívánatosnak tartott viszonyát, élő kapcsolatát valósítja meg. Ennek lényege Dewey megfogalmazása szerint: "Minden egyes iskolánk egy kicsi kis társadalmi közösséggé válik (embryonic community life) az alkotó munka típusaival, amely a nagyobb társadalom életének tükre."
Az általa elképzelt iskola kölcsönhatásban áll: a) a gyermek otthoni környezetével, b) a természeti környezettel, amelybe beletartozik az iskola közvetlen és távolabbi környezete, c) az üzleti élettel és a termeléssel, d) a tudománnyal (kutatással) és az arra előkészítő egyetemmel.
Ennek szellemében konstruálja meg a "jövő iskolájának" épületét, amelynek "földszintjén" az otthon és az üzleti élet (termelés) kapcsolatai valósulnak meg. Az ehhez kapcsolódó gyakorlati tevékenységek színtere a konyha, az ebédlő, a műhelyek (fa-, fémmegmunkálás, textilkészítés: szövöde-fonoda), ezekhez kapcsolódik a könyvtár, mindazoknak az értelmi és szellemi forrásoknak a gyűjtőhelye, amelyek megvilágítják a gyakorlati tevékenységet, amelyek ennek a munkának értelmet és általános értéket kölcsönöznek".
Az iskola "emeletén" a "földszinten" folyó gyakorlati munkához kapcsolódó laboratóriumi vizsgálatok (fizikai, kémiai, biológiai), művészeti tevékenységek (zene, rajz) folynának, a középpontban pedig a múzeum kapna helyet.
A Dewey-féle iskolakoncepció legszembetűnőbb sajátossága, hogy megszünteti a hagyományos osztálytermet a katedrával, az iskolapadokkal és a szokásos fali szemléltető eszközökkel. Ezek helyébe jól felszerelt laboratóriumokat, műhelyeket, műtermeket (festészet, szobrászat) zenetermeket kíván berendezni. Az iskolai tevékenység szerves részét alkotja a konyha és az ebédlő, valamint a könyvtár és a múzeum is.
Forrás: http://mek.oszk.hu/01800/01893/html/10.htm#Heading5
http://tanmester.tanarkepzo.hu/projektpedagogia