A Megoldás, avagy az élet kulcsai

A XVII. század az átmenet kora a nevelés és az iskoláztatás történetében, a szülők gyermekek iránti távolságtartásának átváltozása.

A gyermekre, mint értéket képező, önálló individuumra tekintettek, fokozott figyelem és törődés övezte őket. Megindult az érdeklődés a gyermeknevelés kérdései iránt, megszaporodtak az alapfokú képzést nyújtó iskolák. A szülők igényelték gyermekük számára a műveltség alapvető elemeit, a műveltség mellett fontos szerepet kapott a jó modor és jólneveltség elsajátítása.

A magasabb műveltség tartalma a klasszikus nyelvi stúdiumok mellett már praktikus ismereteket és természettudományos tudást is tartalmazott. Kettősség jellemezte az újfajta pedagógiai elméleteket, hiszen a klasszikus nyelvek ismerete mellett teret kaptak a reáliák, a természettudományos ismeretek.

Johannes Amos Comenius (Jan Amos Komenský) 1592. Nivnice – Amszterdam, 1670.  cseh pedagógus és író, „a nemzetek tanítója”

•A közösségi iskol utána Herborn-i Akadémián és a Heidelberg-i Egyetemen tanult.

•Alstedt enciklopédiájának hatása, Francis Bacon filozófiájának hatása (materialista-empirista), 1614. Prerov, pappá szentelik, •Leszno (Lengyelország): Itt írta egyik legfontosabb mûvét, a "Didactica magná"-t (Nagy oktatástan). Latin nyelvkönyvei közül itt keletkezett a "Janua linguarum aurea reserata" (A nyelvek kitárt arany kapuja) és a "Vestibulum" (Elõcsarnok) Hozzákezdett korábban tervezett pánszófiájának formába öntéséhez is. Ez a pánszófia nem öncélú tudományos teljesítmény, hanem olyan összefüggõ ismeretrendszer, amely a világot a maga teljességében képezi le, s teszi áttekinthetõvé.

1641-ben Londonba, majd Svédországba hívták azzal a céllal, hogy mûködjön közre az oktatásügy reformjában.

Az átmenet korának egyik legnevesebb alakja Johannes Amos Comenius, kinek elméleteit szintén az említett kettősség övezi. Vallotta, az összes emberi ismeretet a legegyszerűbb, legáltalánosabb alapfogalmakra kell visszavezetni.

Ki kell dolgozni az alapvető fogalmak egymáshoz való kapcsolódásának rendszerét.

A "mindentudás" majd hozzásegíti az embert, hogy megtalálja helyét és boldogulását. Ez a mindent átfogó tudomány lesz a "tudományok tudománya", vagyis a pánszófia.  A pánszófia a világot a maga teljességében megragadó ismeretrendszer, amely az embert hozzásegíti ahhoz, hogy megtalálja a helyét a világban.

A felnõttek mûvelõdésének ideális ösztönzõje, formája a társas lét.
Ha az ember megismeri a világot és benne magát, akkor e szilárd ismeretrendszer birtokában felismert rendeltetésének megfelelõen fog cselekedni élete minden adott helyzetében. Ha minden ember élethelyzetének, lehetõségeinek megfelelõön- és világismeret teljességének birtokába jut, akkor létrejön a belsõ, a külsõ béke, az együttmûködés, a tökéletes társadalom." - írta Comenius

A társadalmi bajok neveléssel gyógyíthatóak.

„Az emberi romlottság megjavítására az égvilágon semmi hatásosabb út nincs az ifjúság helyes nevelésénél.”

Comenius felfogása szerint az élet előkészület az örökkévalóságra, a világi lét feladatokat tartogat. Az ember összetett lény, eszes, vagyis meg kell ismernie önmagát és a világot, uralkodásra teremtetett, képes kielégíteni szükségleteit és rendelkezni a világ dolgaival, képes szabályozni külső és belső cselekedeteket, szilárd erkölcs alapján viselkedni, valamint Isten képmására teremtett, meg kell ismernie Isten tanításait, a vallás tanait. Az embernek földi életében képzettségre, erkölcsi fejlettségre és vallásos érzületre kell szert tennie.

Az ember eszes lény, teremtőjének képmása     -       képzettség, jámborság, jó erkölcsök.

Ezek a képességek minden gyermekben alapvetően adottak, így nevelni is kell őket, abban a társadalmi közegben, ahová születtek, az adottságok lehetőleg mindenkiben ki kell teljesedjenek, optimista és demokratikus elveket vallott. Barokkra jellemző világszemlélete útján sikerült ötvöznie kora tudományos felfedezéseit a bensőségesen átélt vallásossággal. Barokk világszemlélete: hit + tudás

,, Az értelmesség helyett, amelyben az angyalokkal kellene egyenlőknek lennünk, a legtöbb emberben akkora tompultságot találunk, hogy a legfontosabb dolgok ismerete terén tudatlanságban, az állatok színvonalán állanak…

Vallotta, alkalmas módszer együttessel valamennyi embernek megtanítható minden.

•Nevelés nélkül a gyermek: „vadállat lenne, buta szörny vagy tétlen fajankó”.

•„Minden élőlénynek az a tulajdonsága, hogy zsenge korukban könnyen hajlíthatók és alakíthatók. Mihelyt azonban megcsontosodnak, többen megtagadják az engedelmességet. A lágy viasz könnyen alakítható és visszaalakítható; ha azonban már egyszer megmerevedett, könnyen széttöredezik. A facsemetét elültetheted, átültetheted, ide-oda hajlíthatod a kifejlett fával ezt semmiképpen sem teheted…”

Az ember a leginkább a gyerekkorában nevelhető.

Tehát mivel az ember gyermekkorban a legnevelhetőbb, az oktatást már korán el kell kezdeni, a szülők dolga, hogy helyesen neveljék utódaikat, képzett tanítókra bízzák őket.

A gyermekek nevelését a csecsemőkorban kell kezdeni, ellenzi a kényeztetést és babusgatást, viszont fontos a szülő-gyermek kapcsolat zavartalansága, az anya maga szoptassa gyermekét. Már kicsiny korban meg kell ismertetni az élet és halál fogalmával, gondot kell fordítani erkölcsi és vallási nevelésére, valamint a felnőtteknek jó példával kell elől járni. Szabályszerű oktatást ír elő hat éves kor előtt is, amikor is a műveltebb anyák összegyűjtik a szomszédság gyermekeit, ez a későbbi óvoda előképe.

A nyilvános iskolai oktatás mellett foglal helyet, a nagyobb közösségben való nevelkedés sikeresebb munkával és nagyobb kedvvel, fokozottabb motiváltsággal jár együtt.

A gyermekek nevelése szempontjából didaktikai (nevelési alapelvek) és metodikai alapelveket fogalmazott meg.

Befogadásra épülő nevelési koncepció -  gyermeki aktivitás.

A szemléletesség elve kiemeli a konkrét tapasztalatszerzés, az érzékszervek útján való megismerés és a tanítás reális megfigyeléssel való kezdetének fontosságát. A konkrét tapasztalatokat az általánosítás és a fogalomalkotás követi, így tehetünk szert tartalmas tudásra.

Második elve, a tudatosság elve, mely kimondja, a tudás valódiságának bizonyítékai az érzékszervek és az elemző értelem, a tanulás pedig megérett, megemésztett ismeretek tudatos elsajátításán alapul.

A rendszeresség elve a tanítási anyag logikus szerkezeti felépítésére fektet hangsúlyt, az ismereteknek szervesen egymásra kell épülni.

Ehhez kapcsolódik a következetesség elve, miszerint figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait és értelmi fejlődésének menetét, ez határozza meg a tanítandó anyag mélységét és részletességét.

Olyan iskolarendszert kívánt kidolgozni, amiben minden osztály mindenről tanul, az ismeretek önmagukban is helytállnak, de osztályonként fokozatosan bővülnek. Így minden osztálynak saját célkitűzése is lett. A koncentrikus tananyag elrendezés elve alapján az iskola minden fokán mindent kell tanítani, fokozatosan bővülő terjedelemben. Az ismeretek így egységes rendszert alkotnak, erre a rendszerre épül a következő szint bővült tananyaga.

Gyakorlati alkalmazásban ez az elv az egyszerűtől az összetett, a konkréttól az elvont, a tényektől a következtetések, a könnyűtől a nehéz, a közelitől a távoli felé haladást jelenti.

Comenius egy máig is érvényben lévő osztály- és tanórarendszert dolgozott ki, ahol a tanulók egyszerre kezdik a tanulást, fokozatos képzést kapnak, egyszerre végeznek együttes munkát egy órás foglalkozásokra bontva. Egy tanító segédtanítók közreműködésével akár több száz gyermeket is oktathat. A tanév (iskolakezdés ősszel, tanév vége tavasszal van)

- tanterv, felvételi vizsga.

A tanítás szerinte akkor lesz eredményes, ha alapvető dolgokat tanítunk meg, amit lehet csoportosan és mindent úgy, hogy már korábbi ismeretekre támaszkodjon.

Négy lépcsős iskolarendszert fogalmazott meg, minden lépcsőfok hat évig tart.

Az első a kisgyermekkor iskolája, az anyai öl, a második a gyermekkori nyilvános népiskola, a harmadik a serdülőkori gimnázium és végül az ifjúkor az akadémia és a külföldi utazások korszaka.

A gyermeknevelés alapvető színtere az anyai iskola, a szülői ház, ahol a gyermek szeretetben és gondoskodásban nevelkedik, vallásos nevelésben kell részesíteni őket. Ki kell alakítaniuk bennük az erkölcsi erényeket (mértékletesség, engedelmesség, igazmondás, szeretet, türelem, szerénység és udvariasság), meg kell becsülniük a kétkezi munkát. A fegyelmezés eszköze lehet a verés, de csak kis korban, magasabb fokon már elveti. Az első szakaszban fejlesztésre kerülnek továbbá a gyermekek érzékszervei és értelme, meg kell ismerniük az őket körülvevő világot.

Comenius az édesanyák lelkére köti, hogy neveljék szeretettel, gondosan gyermekeiket, mivel azok "Isten képmásai, tiszták, ártatlanok, mert hiszen az eredendõ bûnön kívül más bûnnel még be nem szennyezték magukat".

Az anyanyelvi iskola még mindkét nem számára szükséges, a fiatalok itt számtannal, mértannal, énekkel, katekizmussal, erkölcstannal, gazdasági és politikai ismeretekkel és földrajzzal foglalkoznak, a mesterségek alapjaival ismerkednek. Minden településen és minden városban szükség van ilyen iskolákra.

A gimnáziumokba már csak fiúk járnak 12-18 éves korukig, közülük is az arra érdemesek, akik felsőbb tanulmányokra vagy latin nyelvtudást igénylő pályára törekednek. Itt a tradicionális négy nyelveket, valamint grammatikát, retorikát, matematikát, asztronómiát, zenét, fizikát, történelmet, földrajzot, etikát és teológiát tanulnak, minden városban szükséges egy ilyen iskola.

Az akadémiák feladata - Comenius szerint - a szaktudományos képzés. Ilyen intézményt minden államban, illetve a nagyobb államok minden kiterjedtebb területi egységében létesíteni kell. A tanulás itt 18-24 esztendõs korig tartana.

Az emberi életet hét korszakra osztotta, lépcsőzetes, élethosszig tartó rendszert alkotott, viszont a férfikor és az öregkor iskolájának jellegét, már Istenre és az emberre magára bízza. Így tehát iskolái: születés, csecsemőkor, gyermekkor, kamaszkor, ifjúkor, férfikor, öregkor, halál.

Comenius a klasszikus latin oktatása helyett a köznapi latint alkalmazta, dolgokat és azok megnevezését tanította. Ezt követte a dolgok belső kapcsolódásának, törvényszerűségeinek és rendjének részletes megismerése. Megújította a nyelvtanulás részleteit, képeskönyvek és játékok segítségével mélyítette a gyermekek tudását. Első ilyen könyve, az Orbis Pictus később számos nyelvre lefordított, elterjedt tankönyv lett.

Comenius rendszere az első harmonikus pedagógiai szintézis, neveléssel és oktatással kapcsolatos elvei évszázadokon át meghatározókká váltak elméletben és gyakorlatban egyaránt.

Magyarországon 1650-1654

• Lesznóban kapta meg Lórántffy Zsuzsanna fejedelemasszony hívó levelét, melyben kéri, hogy jöjjön Sárospatakra, vegyen részt a kollégium újjászervezésében. Hittestvére, Drábik András ösztönzésére Comenius elfogadta a meghívást. Az "álomlátó" Drábik ugyanis "égi jelet" vélt látni, mely szerint Comenius elérheti kettõs célját: egyrészt rábeszélheti Lórántffy Zsuzsanna fiait, Rákóczi Zsigmondot és II. Rákóczi György erdélyi fejedelmet egy Habsburgok elleni végsõ összecsapásra; másrészt pedig a gyakorlatban is kipróbálhatja az eljövendõ új világ pánszófikus iskoláját.

•Cél: a Sárospataki Református Kollégium átszervezése, modernizálása

•1650 május: „A nagyhírű pataki főiskola eszméje”

•1650 november: „A képességek kiműveléséről”

•1651 „A hétosztályos panszofikus iskola terve”

  Pánszófikus iskola:  Alsó szint: latin nyelv (3 osztály)

                                   Felső szint: filozófia, logika, teológia politika (4 osztály)

• 1652: Az elsõ három osztály tankönyvei (Vestibulum, Ianua, Atrium összeolvasva: VIA = út) a köznapi latin nyelv elsajátításához nyújtottak segítséget. Új vonása tankönyveinek az is, hogy a mindennapi életben jól hasznosítható ismereteket nyújtottak.

• új nyelvtantanítási módszer

• drámajáték „Scuola Ludus”

Comeniusnak magyarországi tartózkodása alatt arra is rá kellett döbbennie, hogy a vesztibuláris osztályba lépõ tanulók olvasás- és íráskészsége nem megfelelõ. 1652-ben, az új Vestibulum megjelenésekor ezt írja elõszavában a vesztibuláris osztály tanítójának: "Osztályodban most (és ezután is) olyan tanulók kerülnek kezed alá, akik kezdõk, újoncok még a latin nyelvben. Anyanyelvükön ugyan tudnak már írni és olvasni, de ebbeli készségük nem érte még el a teljes biztonságot." [178]

Ezért egy anyanyelvi alapozó osztályt hozott létre, amely számára két ábécéskönyv tervezetet is készített. Elõször "Tirocinium" (Kezdet) címmel adta ki latin nyelvû könyvecskéjét, melyben betûkapcsoló táblázatok, gyakorlószövegek és dialógusok kaptak helyet. [179] Hamarosan követte ezt a "Lucidarium" is, amely 150 leckében s az egyes leckék fölött elhelyezett képekben mutatja be a egész világot a gyermekeknek. Ez volt a pedagógia történetében az elsõ képekkel illusztrált tankönyv, amelyben az ábrákon látható dolgok latin nyelvû megnevezése szerepel. A tanulók a latin nyelv gyakorlása közben szerezhettek ismereteket belõle vallásról, erkölcsrõl társadalomról, természetrõl, mesterségekrõl, mûvészetekrõl, játékokról. (Késõbb feltehetõen a Tirocinium és a Lucidarium magyar nyelvû változata is elkészült.)

Négy év után visszatér Lesznóba, majd Hamburgba, s majd Amsterdamba költözik

A Lucidarium késõbb "Orbis Sensualium Pictus" (Az érzékelhetõ világ képekben) címmel többnyelvû változatban számtalan kiadást ért meg. Elsõ ízben 1658-ban jelent meg Nürnbergen latin-német szöveggel, ezt követte ugyanitt 1669-ben az a háromnyelvû kiadás, amelyben elsõ ízben a magyar nyelvû szöveg is szerepel a latin és német mellett. Comenius "Orbis Pictusá"-nak átdolgozásai révén kisdiákok nemzedékei évszázadokon keresztül szerezhettek hiteles, életközeli ismereteket saját koruk valóságáról.

•„Maga az ember nem egyéb, mint összhang – teste és lelke szempontjából egyaránt. Mert ahogy maga a hatalmas külvilág (makrokozmosz) óriási óraszerkezethez hasonlítható, melyet különböző kerekekkel és csengőkkel úgy szerkesztettek egybe, hogy az egészben az egyik rész a másikat indítsa, hogy a mozgás folytonossága és összhangja meg ne szakadjon: hasonlóképpen az ember is. Ami ugyanis a csodálatos művészettel felépített testet illeti, itt van elsősorban a mozgás kiindulópontja: a szív; ez az élet és a cselekvések forrása, ahonnan a többi tagok a mozgást, és a mozgás mértékét merítik. A súly azonban, amely létrehozza ezt a mozgást, az agy: ez az idegek – mintegy kötelékek – segítségével megindítja és féken tartja a többi kerekeket: azaz a tagokat. A cselekvések külső és belső változatossága azonban kétségkívül az egyes mozdulatok egybehangzó, egymáshoz való viszonyában áll.” (Comenius: Nagy Oktatástan)

¢„Az időnek  és az életnek  egyes részeit  akkor használjuk fel  termékenyen, ha semmit nem hagyunk belőlük haszontalanul elmúlni, és mindig a jobbat választjuk a rosszabb helyett.”

¢Akárhol vagy, ifjú, gondolj arra, hogy Isten és az angyalok, sőt talán az emberek tekintete előtt is vagy.

¢Homlokodat befedő vagy válladra lecsüngő hajat növeszteni az apostol tiltja.

¢Tanuló ne legyen nagyalvó: hét órai alvás után sietve keljen fel.

¢Tiltott játékok: a kockajáték, a kártyázás, a birkózás, az ökölvívás, az úszás s más hasonló  hitvány és veszedelmes dolgok.

¢Az ifjú erejének visszaszerzéséért egyék, ne torkosságból.  (Erkölcsi szabályok az ifjúság számára)

Apáczai Csere János, (Apáca, 1625. június 10. – Kolozsvár, 1659. december 31.), filozófiai és pedagógiai író, a hazai művelődés, tudományosság és nevelésügy úttörője,

Elemi ismeretek és latintudás Apácán (szülőfalu), Kolozsvár: Óvárosi Református Iskola , •1643–1648: gyulafehérvári kollégium akadémiai tagozata, Hollandia •Hollandiában •Johann Heinrich Bisterfelddel és

Descartes tanította.

1652 őszén hozzákezdett a Magyar Encyclopaedia megszövegezéséhez. Ekkor kapta meg Csulai György püspök Erdélybe hazahívó levelét. 1653 nyaráig megszerkesztette és nyomdába adta műve elkészült fejezeteit, majd feleségével és időközben született gyermekével hazaindult, s 1653. augusztus 29-én a nagy multú szellemi központba, Gyulafehérvárra érkezett. II. Rákóczi György fejedelem a gyulafehérvári kollégium tanárának A gyulafehérvári kollégiumban poétikai osztályt vezet, kritikával illeti a gyulafehérvári oktatási rendet, saját elképzeléseit előterjeszti, fizikát, csillagászatot, földrajzot tanít.

1654-ben kinyomtatta a Magyar Logikátska című (az akkor 9 éves I. Rákóczi Ferencnek ajánlott) tankönyvét, hozzákötött tanácsaival a tanulásban elcsüggedt ifjaknak.

1655-ben pedig már a Magyar Encyclopaedia kinyomtatott példányait is kézbe vehette.

1656. november 20-án De summa scholarum necessitate earumque inter Hungarorus barbariei causis (Az iskolák fölöttébb szükséges voltáról és a magyaroknál való barbár állapotuk okairól) címen és témáról mondta el beköszöntő beszédét.

Az iskola nem csupán a fizikai épület meg a technikai berendezés, hanem elsősorban „tanítók és tanulók rendezett társulása, akik az emberi életkörülmények szempontjából hasznos és szükséges ismereteket tanítanak és tanulnak”. A kolozsvári kollégium Apáczaival az élén ilyen iskola lett. Iskolateremtő munkásságát Lorántffy Zsuzsanna és Barcsay Ákos fejedelem is nagyra értékelte.

1658-ban feljebb lépett kezdeményezéseiben, Barcsay Ákos fejedelem elé egy erdélyi magyar felsőoktatási tanszervezet tervét terjesztette a következő című iratában: A magyar nemzetben immár elvégtére egy Académia felállításának módja és formája, melyben megmutattatik, mind amely könnyen mindjárást is meglehetne, mind az pedig, mely kicsiny akadályok állottak ebben ennek előtte is ellent. De az ő értelmében vett magyar akadémia eszmei alapkőletételénél tovább nem juthatott.

erdélyi iskolakoncepció:

• széleskörű népoktatás

• hasznos ismeretű középiskola

• színvonalas, egyetemi rangú akadémia

Apáczai Csere János múlhatatlan érdeme, hogy átfogó szintézisbe ötvözte kora tudományos eredményeit. Hatalmas vállalkozásba fogott: a XVII. század tudományainak teljes körképét igyekezett egy pedagógiailag elsajátítható műveltség egészbe transzformálni.

Egyik fő műve a Magyar Enciklopédia, átfogó szintézis kora tudományos eredményeinek,

melynek megírása során nyelvújító tevékenységet is folytatott, hiszen a korabeli magyar nyelv még nem rendelkezett megfelelő fogalomtárral. Descartes tudományelméletét követi: Alapvetése ismeretelmélet, matematika, geometria, mechanika. Descartes szerint a világ anyagi minőség, és leglényegesebb tulajdonsága a kiterjedés. A világ fogalmi úton a matematika és a geometria segítségével ismerhető meg. A világot alkotó "testecskék" (korpuszkulumok) mozgásával pedig a mechanika foglalkozik. Foglalkozik az újonnan felkapott természettudományokkal, csillagászat, földrajz, fizika, kémia, biológia, fiziológia, pszichológia, állattan, növénytan, ásványtan, városépítés, mezőgazdaságtan. Ez a rész mintegy felét teszi ki az egész műnek. A humán tudományok is teret kapnak: történelem, erkölcstan, államtan, iskolai szervezettan, továbbá Amesius munkái alapján összeállított egy teológiai részt is.

Az embernek magaviseletéről íródott részben pedagógiai kérdésekkel is foglalkozik, szigorú követelményeket támaszt fel a tanítókkal szemben: erkölcsösen éljen, tanítványainak jó, dicséretes példát adjon, tudását másoknak is adja át, tanítványait, mint atyjuk szeresse, tanítsa őket világosan, röviden, tanítványai erkölcsét és nyelvét fejlessze, szerettesse meg magát tanítványaival, tanítói munkáját alkalmaztassa a különféle tanulókhoz. Említse meg őket „Isten előtti könyörgésében”.

Elég tudós legyen” hivatalának betöltéséhez, tudását „jó lelkiismerettel” másoknak is adja át

Jól ügyelt arra, hogy az általa pontosan definiált fogalmak összefüggő rendszerbe illeszkedjenek.

Apáczai iskolakoncepciója szerint először az anyanyelvű folyékony olvasásra kell megtanítani a gyerekeket, bibliai és világi történeteket tartalmazó könyvek segítségével. Ezután kerülne sor az Enciklopédia egyes fejezeteinek, meghatározásainak feldolgozására. A következő sorrendet javasolja: földrajz, ásvány-, növény- és állattan, erkölcsi, gazdasági és államtani ismeretek, matematika, geometria, fizika, metafizika, logika. Az enciklopédikus ismeretek elsajátítására a kérdés-felelet katekizáló módszerét ajánlja. Nyelvtanulás következne, négy nyelv elsajátítását tartja fontosnak. Először a görög, majd a latin, héber és arab nyelv tanulásával kell foglalkozniuk a kollégiumi ifjaknak. Apáczai elképzelésében a jövő a múlttal alkot egységet. Széles körű enciklopédikus-természettudományos ismeretanyagot kívánt tanítani anyanyelven, erre építette a négy nyelv oktatását.

Középső és felső szinten latin nyelvű oktatást tervezett. Ezeken a fokozatokon anyanyelvű tankönyveket nem akart bevezetni.

A műveltség elsajátításáról című művében a hagyományos kollégium szerkezetét kívánta korszerűsíteni. Az első szint a magyar nyelvű olvasás és írás, majd latin, görög, héber nyelvű olvasás és írástanulás. Második szint: a tanulók írják le az enciklopédikus alapfogalmakat, s a fogalmak összefüggéseit szemléltető "tabellákat" (táblázatokat). Az egyes szakkifejezéseket - az anyanyelven túl - latinul, görögül, héberül és - lehetőleg - arabul is el kell sajátítani. Harmadik szint: az előzőek sikeres elvégzése - s a szigorú vizsgák - után az akadémiai tagozaton a diákok választhatnának a következő tudománycsoportok közül: retorika-történelem, logika-metafizika, matematika, asztronómia, zene, fizika-orvostudomány, teológia-jogtudomány. A kollégium akadémiai tagozatának hagyományos filozófia-teológia tudomány-kettősét tehát jelentősen kitágította volna. Ez a specializáció - az enciklopédikus ismeretek tanításával - a polgári igények alapján kialakított iskola képét előlegezte meg.

A tanulás módszereit illetően Apáczai az olvasás, a hallás, az elmélkedés, a a mások tanítása és az írás szerepét emeli ki.

Harmadik jelentősebb műve egy kis kaliberű alkotás, amit a diákok megsegítésének céljával írt: Tanács. Tűzz ki magad elé olyan célt, amit még ember el nem ért, az eredményes tanulás érdekében mondj le a világi örömökről, dolgozz lankadatlan szorgalommal, légy kitartó. Ha kezdetben még nem látszik munkád eredménye, ne csüggedj, ne csábítson a pénz, örülj a sikernek. De ha kudarcot vallasz, keresd az okát, és változtass magatartásodon.

Apáczai a protestáns iskoláztatás szubjektív tényezőkből fakadó hiányosságaira is fölhívta a figyelmet. A kollégiumok tanulóifjúságának jelentős része nem alkalmas magasabb tanulmányokra. Nem a tudományok szeretete vonzza őket, lusták, képtelenek kitartóan fáradozni a tudás elsajátításáért. Kevés a kollégiumokban a jó, rátermett tanár. Sokan csak arra várnak, hogy tanári állásukat jövedelmezőbb papi stallummal, állással cserélhessék fel. A protestáns egyház papjai, akik ugyanolyan képzettséggel rendelkeznek, mint a tanárok (iskolarektorok), többnyire lenézik a felügyeletük alá rendelt tanárokat. A kálvinista iskolákban a pap mellett még az egyházközség elöljáróságának egy tagja, a kurátor felügyelte a tanár munkáját. Ezek a kurátorok többnyire műveletlen emberek voltak, akik minden újítást elleneztek.

Forrás: Pukánszky – Németh: Neveléstörténet http://magyar-irodalom.elte.hu/nevelestortenet/

http://hu.wikipedia.org/wiki/Ap%C3%A1czai_Csere_J%C3%A1nos

slideplayer.hu/slide/2094876/

slideplayer.hu/slide/2094830/

elteped2010.files.wordpress.com/2010/06/reformacio.ppt