Egyiptomi magyar leletek

Dzset fáraó a lexikonban, katt az aláhúzottra, másik honlapon olvashat róla. A Dzset nevet sehogy nem tudom kiolvasni.

A görögök kheru madarát tudjuk,= királyt jelent. Korábban írtam, hogy Árpád címerállata is a turul, a madár pedig magyart jelent.

A kígyó jele hieroglif F, alatta a négyszögek a hon jelei. Ha többesszámban olvasom, honok ura. Így is értelmes, ha sok kis honúr között ő a király. A középkori Magyarországon is voltak kiskirályok.

Összeolvasva: MAGYAR KIRÁLY - FŐ HONÚR. 

2012-02-27. Ezen a módon én olvastam és publikáltam először a magyar hieroglifák olvasatát. szabadon bemutatható a honlapra történő hivatkozással " Kissúrék rovás és hieroglif olvasatai" megjegyzéssel. Képek az internet szabadon bemutatható képei, és Wikipédia képei.

Magyar név az őshazában

Az őshazai magyar népek legcsodálatosabb országa a Nílus folyó völgyében terült el.

A Magyar név.

" Mivel a Magyar név etimológiája MA-k-AR" azonos a Hungaréval és értelme is ugyanaz, ez a név is mindazt jelenthette, ami a Hungár: az égben lakó istent, annak földi helyettesét a királyt, minden nagy embert, köztiszteletben álló férfiút, katonát, és i-vel képzett alakja bármely honfit, többes k raggal az egész népet. Soroljunk fel példákat a Magyar név ilyen sokféle értelmű használatára.

A nevet trónnévként több egyiptomi király viselte. A IV. dinasztia legkiválóbb uralkodója, aki időszámításunk előtt 2560-ban a három leghíresebb egyiptomi piramis egyikét, a gizai piramist építette, magát MYKER-IN-OSnak: Magyar- Honős nevezte.

A III. dinasztia ZOSIR: Az Ősúr nevű királyáról feljegyezték, hogy aggodalmaskodott a Nílus törvényszerű áradásának elmaradásán és ezért 2815-ben követeket küldött az Elefánt-hon (Szudán) uralkodójához, megtudakolandó az isteni büntetés okát.

A szudáni uralkodót MADIRnak: Magyar hívták és meg is küldte a választ (Maspero: History of Egyipt, Chaldea, Syria, babilonia and assyria. 6. vol. London . I. 351.old. sk). 

A XII. dinasztia egyik uralkodója MAKHR URI: Magyar- Úr volt.

A XXI. dinasztia szerencsétlen királynője, aki élete virágában gyermekágyi fertőzésben hunyt el, MAKERI: Magyari őfelsége volt.

 A jó katonát az Egyiptomi Birodalom szíriai kiterjeszkedése idején, egy kr.e. 1555-ből eredő okmány szerint MAHIRnak nevezték (Cottrell Leonard: The anvil of civilization. New York, 1957 . 113.old) és MASAR volt minden köztiszteletben álló idős ember is (Montet Pierre: La vie quotidienne..Paris, 1946.293.old.). 

A XII. dinasztia alapító királya, aki a dél egyiptomi híres hetedik honfoglaló nemből származott" név szerint AMENEMHAT: A-Mén-nem-hét ura, fia . és utóda számára írásba foglalta azokat a szabályokat, amelyek szerint neki majd uralkodnia kell. Munkája címéül a papirusztekercsre ezt íratta fel: SaBAYUT: Szabályok, régies többes raggal, T-vel. Ebben az utasításban többek között meghagyta fiának, hogy az Észak- Núbiában élő MATJAIU: Magyar törzseket is kebelezze be országába (Hall: The ancient history…London, 1952. . 147-151, 160.old.).

 Az Egyiptomi Birodalom kialakulása után a Nílus-völgy magyar népe tömegesen betelepedett a meghódított területekre: Szíriába, az Eufrátesz felső vidékére, meg a Földközi-tenger keleti partvidékére. Kr. e. 1000 körül az itten élő lakosságot MAZARI és MUZRI népnek nevezték (Maspero: History of Egyipt, Chaldea, Syria, babilonia and assyria. 6. vol. London . VI. 156.old.). 

Herodotos idejében Kappadócia lakói még valamennyien MACR-ON-I: Magyar-Honi emberek voltak.

Szudánban ma is említenek egy törzset, amely magát valahogyan magyar eredetűnek tartja és MAGAR ABnak nevezi, a nevet ,gy' hanggal ejtve ki (Délamerikai Magyar Hírlap 1959 május 10).

"A Magyar nevet nemcsak személy- és népnévként használták az ókorban, hanem földrajzi helyek megjelölésére is. Az egyiptomi Hon városban (Heliopolis) székelt a napisten főpapja UR-MAK, azaz Magúr, akinek az uradalmát MATARnak: Magyar nevezték.

(Ha a kedves olvasóknak van a következő idézetről adata, hogy valós-e vagy nem, kérem privát üzenetben tájékoztasson róla:)

 Nem messze innen, a mai Kairó környékén van egy régi szent forrás, amit a mai Arabok Ayn Ash Shems (arab értelme: Nap szeme) neveznek. A megőrzött hagyomány szerint Szűz Mária (MA-ARI!) ennek a forrásnak vízében mosta tisztára Jézus, a názáreti jós ruháit. A helyet, ahol ez a forrás feltör, a híres vallásalapító emlékére mind a mai napig MATARI YAS: Magyar Jós vízének nevezik." (Budge E. A. Wallis: The Book of the Dead. London, 1956. 151.old. és v.ö.: History of Egyipt, Chaldea, Syria, babilonia and assyria. 6. vol. London . I. 59, 172.old.).

 A Sínai-félszigeten haladt át az Egyiptomba vezető legforgalmasabb kereskedelmi út, ez volt a Wadi el MAGHARAH: Magyarok-útja.

 Az egyiptomi Hon várostól a Vörös-tenger felé húzódó hegy a MASAR.AH: Magyarok hegye.

Palesztinában MAGARET ABU USBAH nevű helységben Kr. e. 4500-ból eredő régészeti leletet ástak ki, köztük jellegzetesen madár figurákat.

 A két Libanon hegység között húzódó termékeny völgyet, amelyet az Orontes vize öntöz, MEGARA: Magyar néven ismerték az ókorban.

Karthágó legelegánsabb villanegyedét a föníciai uralom idején szintén MEGARAnak hívták

 Egyiptomot a perzsák MUDRAYA, az asszírok MISRI, a törökök MUSIR néven ismerték, illetve ismerik. (Magyarnak nevezik! –szerk.)

Észak-Afrika mai három országának, Tunisznak, Algírnak és Marokkónak politikusai napjainkban is arról álmodoznak, hogy helyreállítsák a terület egységét s ezt a politikai ideált régi nevén MAGHR- EB-nek nevezik. (Magyar ág! –szerk.)

Délkelet-Afrika földrajzi neveiben is sokszor előfordul népünk neve.

Etiópia régi térképén (Doresse Jean: L Empire...L Ethiophie antique..Paris, 1957.. II) az általunk összeírt száztíz helynév között, amelyekben magyar nyelvből érthető szóelemek fordulnak elő (Út, Hon, Hab, Kő, Nem, Mén, Bál), a Magyar név tíz esetben szerepel MUGER; MEDER, MADARA, MATARA, MAHRA és hasonló alakokban. Az axumi királyok között volt ARMAH I, és ARMAH II. Itt találták azokat a nagy orrú (mag-úr) szobrokat és kőbe meredt oroszlánokat, amelyek a mai Etiópia legszebb múzeumi tárgyai.

Gyakori a Magyar név az afrikai nagy tavak környékén is, Urundi, Ruanda, Tanganyika és Kenya vidékén. Erre folyik a MUGURUK folyó, itt van a MAKURRU hegy, a MAKAR ER, tartomány és itt találjuk a sok Úr, Ár, Er végű egyéb földrajzi nevet is.

Boldog Arábiából, ahol MAKAR-AB papok vezették a népet, egy olyan szobor került elő, amely a Makar hab főpapot vállára terített párducbőrrel ábrázolja. E szobor orra nagy, kezét és lábát úgy tartja, mintha menne (Megy-Er?). Nevét MAADKAR-IBnek olvassák.

Mezopotámiában is gyakori a Magyar név, mert oda a nevet eredetileg viselő déliek korán bevonultak. Az oroszlán neve itt is URMAKH vagy MAKHURU ( History of Egyipt, Chaldea, Syria, babilonia and assyria. 6. vol. London . III. 34; Waddell: The Indo-Sumerians....London, 1925. 123.old.), a kerék is MAGGARU (Bobula Ida: Sumerian affiliations.. Washington, 1951. . 74), a Jupiter csillag a magyarok csillagai: SAG MEGAR (Bobula Ida: Sumerian affiliations.. Washington, 1951. . 110) és a történelem előtti korból származó lelőhelyek egyik legnevezetesebbike a Kerkuk vidéken levő MATARRA (Moscati: Historie et la civilisation..Paris, 1955 . 45.old.).

 A Mezopotámiában beszélt nyelvet EMEGIR: A Magyar nyelvnek mondták, amit természetesen csak a körülmények figyelembevételével lehet a fejedelmi nyelv kifejezéssel fordítani (Kramer Samuel: The Sumerians…Chichago, 1961. 307.old).

 Volt egy BIT SIN MAGIR nevű falu is (History of Egyipt, Chaldea, Syria, babilonia and assyria. 6. vol. London . III. 200.old.) és köztudomású, hogy az első udvari tisztség viselőjét Asszíriában MAKHUR IL ANI (History of Egyipt, Chaldea, Syria, babilonia and assyria. 6. vol. London . VI. 176.old.) nevezték.

 Dél-Mezopotámia a napisten (Szemúr, Szumer) országa volt és ebben a Nap-országban, Úr városában az isten tiszteletére épített egykori templom romjait az arabok máig MUGER romnak nevezik (angol, francia, német tudósok változó átírásában Muger, Mugheir, Mukayar, Mukajjar). (Magyar romnak nevezik! –szerk)

Úr városának egyik újjászületése időszámításunk előtt 2500-ban azzal kezdődött, hogy a betolakodott idegeneket, vagyis a NAM CHUNI: Nem- Honi elemeket a városból az Úr Nemből eredő UR NAMMU király kitessékelte ( Schmöckel Harthmuth: Úr, Assur, und Babylon. Stuttgart, 1955. 51.old.). Röviddel ezután hatalmas építkezések kezdődtek és azt az urat, akihez ez a fellendülés fűződik, az egykorúak LUGAL MAGURRE néven emlegették, illetve így írják át nevét a mai szumér szakértők ábécés betűkkel (Schmöckel Harthmuth: Das Land Sumer. Stuttgart, 1956. 75.old.). Utánanéztünk a ,lugal' szó eredeti írásjegyeinek és megállapítottuk, hogy azok helyes hangzósítása ELUGALU: Előkelő. Így azonnal világos lett, hogy a szóban forgó nagy építkezések pártfogója és elindítója egy Előkelő Magyar volt.

A magyar szó írása

 Amint sokféle volt a Magyar szó jelentése, illetőleg alkalmazása, sokféle volt írása is. A név egyik legsűrűbben használt írásjele a madár rajza, ami eredetileg már magában is elegendő volt, hogy a Magyar nevet idézzék. De mivel ebben az írásrendszerben utóbb a madár csak a MA hangcsoportot jelölte, szükséges volt a hiányzó részt is érzékeltetni. Ezt szellemesen úgy oldották meg, hogy a madárnak hatalmas karmokat rajzoltak, ennek a szónak is csak az első elemét használva az olvasásban. A rajz pontosan írta: MA-KAR, Magyar.

Az ilyenképpen ábrázolt állat a sas típusát mutatja, ezért a sólyom (turul,sas) lett a legfontosabb magyar szimbólumok egyike.

 A Magyar név írására szolgált az oroszlán rajza is, mert annak régi neve, mint már említettük, MAGARU volt. Amikor az írnokok észrevették, hogy a Magyar név Mag- Ar formája is jelent valamit, akkor az első részleg írására apró magokat használtak (MAG) és azokat kör alakban (UR, AR) helyezték el s így is írták a nevet.

A gondolattársítás további folyamán Egyiptomban az aratás, vagyis a magok begyűjtésének istenét MAKHI- ARnak nevezték (Waddell: The Phoenician origin of Britons..London, 1924. 350.old. sk). Egy pont és a köréje vont teljes kör szintén elég volt a név írására.

 Ezen a vonalon lett a kerék is a Magyar írásjelévé, illetve szimbólumává. A kerék kicsi lyuka, ahova a tengely illik, elképzelésükben a magot ábrázolta s annak M hangértékét vették alapul, a kerékagy hozzáadta az AGY részleget, a küllő vagy rádius az R hangot és így azt is M-AGYARnak olvasták. A leleményesség révén a Magyar név írásának végeláthatatlan hosszú sora jött létre s az írásjegyeket felhasználták díszítésre.

 Emléküket őrzik a mai magyar népművészet madaras, oroszlános, kerekes díszítő elemei.

Hosszadalmas felsorolásunkban csak kis részét használtuk a rendelkezésünkre álló adatoknak. De ezek alapján is tehetünk néhány fontos megállapítást.

Ezek: 1. népünk Úr, Hungár és Magyar neve a Régi Keleten mindenütt előfordul, ugyanolyan hangtesttel, mint Európában végzett vizsgálódásaink alkalmával láttuk;

2. a neveket használták isten, király, közszemély, nép, hegy, víz, terület és ország megjelölésére, bizonyságául annak, hogy a neveket adó nép nagy létszámban és uralkodó minőségben volt jelen.

3. a nevek használata írott okmányok alapján a Kr. e. 3200. esztendőig visszamenőleg nyomozható.

4. a Hun nevet viselő nép eredeti lakóhelye a Régi Kelet északi része, vagyis a Termékeny Félhold lehetett, a Magyar nevet viselőé Etiópia és a Vörös-tenger környéke. Ezekből az adatokból most már azt is nagy valószínűséggel következtetjük

5., hogy nemzetünk egy kétágú ősnépből eredt, a ,hunból' és a ,magyarból', és egyúttal azt is, hogy az ókori világ főeseményei a magyar népek történetével szorosan egybefonódnak, vagyis az ókori világtörténet lényegében valahogyan magyar történet!" 

(Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, Magyar név, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható művei.)